7. Fejezet

Érzelmek melyeket mindenki tagad

Hosszúideig tartó harc után Willék sikeresen végeztek a támadóikkal. A négyes a kastély bejáratánál gyűlt össze.

-Menjünk be!- Akarta kinyitni a kaput Jack, de nem sikerült neki.

-Tényleg azt hitted, ennyire könnyű lesz?- Kérdezte Raveena lenézően.

-Nem. Ha már, ilyen okos vagy, áruld el, hogy jutunk be?- Fordult felé Jack.

-Kulcs.- Mondta egyszerűen Raveena.

-Most akkor azt is meg kell szereznünk?- Kérdezte Will.

A válasz nem a többiektől érkezett, hanem egy szellemalaktól, aki a kapu túloldalán jelent meg. Ugyanaz volt, aki párnapja a Fekete Gyöngyön.

-Megint te?- Kérdezte Jack.

-Ismered?

-Ő zavart vissza Brestbe.

-Csak úgy léphetek be, ha helyesen feleltek, ha nem, meghaltok.!

-Halljuk a kérdést!- Mondta Will.

-Mire hallgatsz, mikor a szobrot használni akarod?

-Ez könnyű, a józa….- kezdte Jack, de Raveena befogta a kalóz száját.

-A jó, és tiszta szívemre!- Felelte Raveena.

-Helyes a válasz! Beléphetek!- mondta a szellem, és azzal eltűnt. A kapu kitárult előttük.

-Honnan tudtad?- Kérdezte Jack.

-Na vajon? Hahó! Az apám szerezte meg.- Lépette át a kaput Raveena.

-Ja, persze.- Követte Jack, majd Lizzy végül Will. A Kastély belülről még hatalmasabb volt.

-Legalább négy emelet, 600 terem.- Nézett körbe Raveena.

-Időnk pedig, az a luxus, ami nincs. Mihez kezdjünk?- Kérdezte Will.

-Szétválunk.- Javasolta Jack.

-Rendben. Akkor négyfelé megyünk.

-Nem Will! Nem bízom meg benne.- Vetett ellen Raveena.

-Te nem bízol bennem? Én se bízom benned.

-Akkor most mit tegyünk?

-Kétfelé vállunk.

-Jó, én veled megyek.- Mondta Raveena.

-Várjunk csak, és mi a biztosíték, hogy nem hagytok itt minket? Nem bízunk bennetek.- Ellenkezett Elizabeth.

-Igaza van Elizabeth. Velem jön Will, veled meg Elizabeth megy. Ők ketten… Tiszták, és…- Kereste a szót Jack.

- Becsületesek.- Segítette ki Will.

-Ez is megteszi. Megbeszéltük?

-Meg. Aki megtalálta, az szól a másik kettőnek, de nem hagyjuk egyedül a kapitányokat.- Mondta Elizabeth.

Elizabeth és Raveena a keleti oldalt nézték át, kivont karddal. Jack és Will a nyugatit.

A két férfi eljutott, egy szobába, amiben páncélok, pallosok voltak. A falakon kardok. Továbbá egy hatalmas asztal.

-Szép hely.

-Szeretnéd, ha a tied lenne?- Kérdezte Jack.- A kis Elizabethnek tetszene az ötlet.

-Biztosan. Mi a helyzet veled Jack? Te nem szeretnéd?

-Én? Sületlenségeket beszélsz. Az én életem a tenger, és a Gyöngy.

-És Raveena?

-Mindig ide lyukadunk ki.- Tapogatta végig a falat Jack.

-Ne mond, hogy nem érzel iránta semmit.

-De érzek.- Fordult ingerülten Will felé Jack.- Azt érzem, hogy idegesít, kiborít, és a terhemre van, alig várom, hogy túl legyünk ezen az egészen, és örökre megszabaduljak tőle. Most már folytathatjuk a dolgunk?

-Folytathatjuk. Csak még annyit!

-Mennyit? Semennyit a témáról.- Vágott a szavába Jack.

-Tudod, Jack, hallom, amit mondasz, de látom, hogy mást érzel.

-Légy szíves, ne traktálj ezzel. Úgy viselkedsz, mint egy nő. Lehet mégis Eunuch vagy?- Vetette fel Jack.

-Gyáva.- Morogta Will.

Jack a szemét forgatta.

-Menjünk tovább!- javasolta Will.

-Rendben, de előbb ezt a kardot, magamhoz veszem.- Akart levenni a falról Jack, egy aranykardot. Ahogy megérintette, hirtelen a fal elhúzódott.

-Hoppá!

-Egy tikos járat! Szóljunk a lányoknak.

-Minek? Inkább szerezzük meg a szobrot, és majd utána megkeressük őket.

-Nem Jack! Együtt jöttünk ide, együtt is lépünk be.- Kötötte az ebet a karóhoz Will.

-Még mindig nem vagy igazi kalóz.- Jegyezte meg Jack rosszallóan.

-Hála az égnek, még csak az hiányozna!- Vágott vissza Will. 

A két lány a hosszú keresgélés után lejutottak egy terembe, hol minden színtiszta arany volt.

-Úgy látom, az előző tulaj, itt próbálta ki a kezet.- Húzta végig a kezét egy arany képen Raveena.

-Nem csak legenda.

-Képzeld el Jack, mit érezne, ha idejött volna. Kész aranybánya.

-Nagyon oda vagy Mr. Sparrowért, igaz?- Kérdezte Elizabeth.

-A Világ végére is elmennék érte.- Fordult mosolyogva Elizabeth felé Raveena.- Ha erre céloztál, akkor igen.

-Én Will iránt érzek így.

-Szép pár vagytok. Hogy találkoztatok?

-Akárcsak te és Jack, egy viharos éjszakán. Évekkel ezelőtt.- Kezdte Elizabeth, és röviden elmesélte a történetet.

-Szép történet. Ti egymásnak vagytok teremtve.

-Te meg Jackkel.

-Ugyan!- Legyintett Raveena.- Jack önmagát szereti, meg a tengert.

-Kihagytad a rumot.- Mutatott rá Elizabeth. A két lány elnevette magát.- Jack nem csak magára gondol, legalábbis most nem.

-Miért mondod ezt?

-Mert így igaz. Most veled törődik. Felébresztettél benne valamit. Tegnap, hogy leszúrtak, ő alkut kötött Kirklanddel, hogy te megmenekülj.

-Honnan veszed ezt?

-Mielőtt elengedtek minket, azt mondta, hogy, amit Chantal mondott, az igaz, csak nem neked kellett volna mondania.

-Azt, hogy a legfontosabb ember az életében én lennék? Ne haragudj, de ez butaság.

-Nehéz esetek vagytok.- Sóhajtott Elizabeth.

-Itt nincs semmi aranyon kívül. Menjünk vissza Jackékhez.- Indult el az ajtó felé Raveena, ami abban a pillanatban berobbant. Kirkland, és bandája fegyverekkel beléptek.

-Miss. Twain! Örömmel látom, hogy él.

-Örömmel, egy frászt, maga alávaló gazember!- Rántott kardot Raveena. Elizabeth is így tett.

-Hát, így kell üdvözölni a vőlegényét?

-Micsoda? Ő a vőlegényed!- Hűlt el Elizabeth.

-Olyasmi.- Vont vállat Raveena.

-Nem gondolod, hogy el kellett volna mondanod.

-Most, hogy említed. Később megbeszéljük, most vágjuk le őket.

-Inkább mi magukat. Gyerünk!

Egymásnak estek. A hatalmas túlerővel nem bírtak, de kitartóan küzdöttek. Jack és Will a folyóson meghallották a ricsajt.

-Bajban vannak!- Rántott kardot Will.

-Miért nem lep meg.- Rántott Jack is kardot. Rohanni kezdtek a hangok irányába. Belépve a terembe, már nem találták ott a hölgyeket.

-Elkapták őket.- Aggódott Will.

-Ne aggódj! Raveena megvédi a kis védtelen arád.- Nézett körbe Jack.- Ez ám a szépség.

-Te nem aggódsz értük?

-William, ismerem őket, egyiket se kell félteni. Mondtam, Ravy vigyázz rá.

-Utálom, ha így neveznek.

A két férfi, körbe néztek. Nem látták sehol Raveenát, de hang kétségtelenül az övé volt.

A lány végül az ablakon mászott be.

-Te meg, hogy kerültél oda?- Segítette be Will.

-A kavalkádot kihasználtam, és kimásztam a párkányra.- Mozgatta meg a vállát Raveena, amibe újult erővel nyílalt a fájdalom.

-Ügyes. Miss. Swann, hol van?- Kérdezte Jack.

-Hogy ki?- Értetlenkedett Raveena. Will neheztelő pillantást vetett Jackre.

-Elizabeth!- Kérdezte Will.

-Ja, ő! Gondolom, elkapták.

-Igazad volt Jack! Tényleg vigyázz rá!- Füstölgött Will.

-Mondtam én, hogy látnok vagyok? Megtaláltuk a szobrot.- Fordult Jack a kalózlányhoz.

-Mire várunk még? Vegyük el!- Indult el Raveena Jackkel.

-Hé! És Elizabeth?

-Keresd meg! Majd kiszabadítunk titeket.- Szólt vissza Raveena.

-Te lány…- Nevetett Jack.- Megszerezzük a szobrot, és cserét ajánlunk. Visszakapod a kis Elizabethet, ne aggódj! Gyere!

Will dühösen, de követte a két kalózt. Még hogy nem illenek össze. Zsák és a foltja!