7. Fejezet

Az isteni nők

Elizabeth füstszagra tért magához. Körbenézett, és lassan kibontakozott előtte a látvány. Annamáriát látta, ahogy előtte áll, és valami halandzsa nyelven beszél. Hamarosan tudatosult benne, hogy gúzsba van kötve.

Körbenézett, de nem látta sehol Raveenát.

-Annamária, álmodom?

-Nem. Bízd csak rám a dolgot.- Súgta neki Annamária.

-Hol van Raveena?

-Itt vagyok.- Válaszolta a lány, akivel most érkeztek meg Elizabeth mellé.

Annamária a „népéhez” fordult, és beszélni kezdett. Rövid beszéd után nyugtalanul fordult a két nőhöz.

-Van egy kis gond.

-Mi?- Kérdezte Raveena.

-Ti lesztek a vacsora.- Bökte ki Annamária.

-Azt már nem!- Háborodott fel Raveena, és próbálta kiszabadítani magát, de nem járt sikerrel.

-De, jó hír, hogy ma Elizabethet akarják megfőzni, téged majd holnap.

-Most aztán megnyugodtam.

-Te beszélsz?- Jegyezte meg Elizabeth.

A bennszülöttek elvitték Raveenát, és bezárták a csontketrecbe.

Raveena a ketrecben találkozott a Satan több emberével. Sajnos a lány nem emlékezett, hogy Will miképpen szabadult ki, ezért magától próbált tervet kovácsolni.

Rövid gondolkozás után rájött a megoldásra.

-Ezek ugye istennőként imádják Annamáriát?- Kérdezte az egyik kalózt a lány.

-Igen, kapitány.

-És mágikus erőt tulajdonítanak neki.

-Mire gondol Raveena?

-Ha mágia kell nekik, tőlem megkapják.- Mosolyodott el Raveena.

Eközben már égett a tűz.

-Annamária!- Szólt Elizabeth a lánynak, az hozzálépett.

-Mond.

-Jack, és Will itt vannak.

-Ne aggódj, megkeresem őket, és kiszabadítunk mind a kettőtöket. Csak ahhoz kell egy kis zűrzavar...- Mintha végszó lett volna, egy tucat férfi rohant feléjük zaklatottan.

-Mit beszélnek?- Érdeklődött Elizabeth.

-Nem nagyon értem. Mikor évekkel ezelőtt elkaptak minket, és Jacket imádták istenünknek, csak néhány szót tanultam meg. Ha jól értem, arról beszélnek, hogy egy isten dühös… Raveena!

-Mi van vele? Ugye nem halt meg?

-Nem egészen.- Mondta Annamária.- Ő is istennő lett.

-És te is Lizzy!- Mondta Raveena, aki szabadon lépett a lányhoz, és intett két embernek. Azok eloldozták Elizabethet, és hódolni kezdtek.

-Mit csináltál?- Kérdezte Elizabeth.

-Tudod, hogy boszorkány vagyok. Van egy-két trükköm.- Mosolygott Raveena. Most van két napunk, hogy ki találjuk, hogy lépünk meg.

-Javaslom gyorsan, találjuk ki. Gyertek velem.- Azzal egy kunyhóhoz indult Annamária.

Jack, Will és Norrington úgy döntött, hogy az éjleple alatt mentik ki a lányokat, a Meer Angel pedig menekülésre készen várja őket.

-Mindenki menti a maga szerelmét.- Suttogta Will, aki elől haladt, kirántott karddal. Mind a hárman vastag rongyot kötöttek a nyakukra, ne hogy eltalálják őket egy nyíllal.

-Szerencse, hogy már tisztáztuk ki kié.- Morogta Norrington. Jack erre felhorkantott. Hiszen Will az egyetlen, aki a kezdetek óta Elizabethet szereti, igaz Jack úgy gondolta, hogy azért Raveena is izgatta a fiú fantáziáját. Annamária pedig együtt volt Jackkel, most pedig Norrington felesége. Elizabeth, hát, nos, őt nem kell bemutatni, de ha valaki nem tudná: A hölgy először Norringtonnal volt, majd Will-lel, s eközben Jack kell kacérkodott.

A hármas megérkezett a törzshelyhez. Láthatóan mindenki aludt.

-Ennyire könnyű lenne?- Kérdezte Norrington.

-El ne kiabáld!- Kérdte Jack, de akkor hangos kiáltással lepték el őket a vademberek. A három kalóz körbefordult menekülési útvonalat keresve, de közrefogták őket.

-Elkiabáltad.- Morogta Jack.- Majd én megoldom.- Azzal elkezdett halandzsa nyelven beszélni.- Fogod?- Kérdezte. Erre az egyik férfi egy lándzsát szegezett a mellkasának, és Jackre vicsorgott.- Úgy látom, nem.- Kockáztatta meg Jack.

-Hagyjátok őket!- Parancsolta Raveena.

-Cseng a fülem, vagy tényleg a legszebben csengő hangot hallom?

-Nem cseng, Jack.- Mondta Elizabeth. Ő és két barátnője egymás mellett álltak elképesztően szép, és rövid ruhában. A ruha az amazonokéhoz hasonlított. Egy kis barna top, és bőr szoknya volt. A hajúkba valószínűleg csontot raktak. A nyakukon arany lánc függött, és az arcukra szemeket festettek.

-Raveena?- Hökkent meg Jack.

-Elizabeth?- Döbbent meg Will.

-Annamária?- Hűlt el Norrington.

-Végre, hogy itt vagytok.- Mondta kis nehezteléssel a hangjában Annamária.- Tűnjünk el.

-Jó ötlet.- Bólintott Elizabeth.

-Mit találtatok ki?- Kérdezte Will.

Raveena veszélyesen csillogó szemmel nézett a barátaira.

-Futás!- Parancsolta gyorsan, abban a pillanatban felrobbant a kunyhó. A nyomástól a vademberek nagy része repült pár métert a levegőben a többi a rémülettől bénultan állt. Jackék pedig rohanni kezdtek a part felé

A kannibálok az első sokkból magukhoz térve a szökevények után vetették magukat. Azok leértek a partra.

-INDULÁS!- Kiabálták Gibbsnek, aki a többi kalózzal együtt felrohant a Meer Angelre. A hajó lassan elindult. Jackék felugrottak a hajó oldalára, és egy-egy kötélbe kapaszkodva felmásztak a hajóra.

-A kannibálok immáron második alakalommal szalasztották el Jack Sparrow Kapitányt.- jegyezte meg Jack, és búcsút intett a népnek.

-Ne is zavarjon, hogy most háttérbe voltál szorulva.- Terítette magára a kabátját Raveena.- Megyek, átöltözöm.

-Minek? Nekem így is tetszel. Szépruha.- Mosolygott kajánul Jack. Raveena csak rávicsorgott és elment.

-Követtem Rav példáját.- Mondta Elizabeth és ő is elment, majd Annamária is.

-Mi pedig ünnepeljük meg, hogy élünk.- Javasolta Jack.- Valaki hozzon rumot!

Gibbs már el is rohant. Jack, Will és Norrington leültek a hajó hátsórészében, és rumozgatva beszélgettek. Raveenáék is csatlakoztak hozzájuk.

-Most merre tartunk?- Kérdezte Norrington.

-Port Royal felé.- Felelte a korlátnak támaszkodó Raveena.

-A Véreskezű ott csap le. Meg kell akadályoznunk.- Magyarázta Will.

-De Becket utóda Tortugát tartja rettegésbe. Miért nem oda megyünk?- Kérdezte Annamária.

-Óó, egyszerre két helyen kellene lennünk?- Kérdezte Jack.

-Nagyon úgy fest.

-Nem gond. Én Port Royalba megyek.- Mondta Norrington.

-Veled tartok.- Mondta Raveena.

-Te, miért?- Kérdezte Will.

-Mert úgyis oda akartam menni. Ti menjetek Tortugára. Mi ketten megyünk Port Royalba, és én… ott is maradok.- Bökte ki Raveena.

-Mégis minek?- Kérdezte Annamária.

-Sok hasznomat nem veszítek úgyse. Nélkülem is remek csapat vagytok.- Felelte Raveena.

-Jól érted, hogy felhagysz ezzel az élettel?- Csillant fel Norrington szeme.

-Igen.- Bólintott Raveena.

Jack teljesen elhűlt. Kínjába egy húzásra kiitta a rumosüveget.

-Ez ám a jó hír. Mikor érünk oda?- Kérdezte Norrington.

-Reggelre.- Felelte zavartan Will.

-Akkor elmondom a többieknek.- Lökte el magát Raveena a korláttól.

Jack a döbbenet után felállt, és neheztelve ment a lány után, akit a hajóorránál kapott el.

-Miért viselkedsz ilyen ostobán?- ragadta meg a lány karját Jack, és megállította.

-Nem viselkedek ostobán, azt teszem, amit tennem kell.- Rázta le magáról a kalóz kezét.

-Miért kéne, azt tenned, hogy itt hagysz csapot-papot?

-Már mondtam. Nem veszítek hasznomat.

-Ugyan! Percről-percre egyre több mindenre emlékszel!

-Jack! Elfelejtettem vívni, harcolni!- Világosította fel a lány a kalózt.

-Na és? Félnap alatt megtanítalak. Figyelj, Elizabeth elmondta, hogy fel akarsz hagyni a kalózkodással.

-Nem lett volna szabad elmondania.- Vált penge vékonnyá a lány ajka.

-Miért akarod ezt tenni?

-Soha se akartam örökidőkre kalóz lenni. Fiatal vagyok. Az istenért, alig múltam el 23 éves.

-Óh, tehát csak ennyi.- Húzta ki magát Jack.- csak kíváncsiságból akartál kalóz lenni.

-Pontosan.

-Akkor biztos, csak kíváncsiságból próbáltad ki milyen egy kalózzal lenni, igaz?

-Így van.

Jacket ez a magabiztos válasz nagyon fájóan érintette.

-Ugye nem hitted, hogy végig így marad?- Billentett félre a fejét Raveena. Ezt a tervet már akkor kieszelte, mikor volt a legutóbbi látomása.

-Hogy lehetsz ennyire… Rideg?- Lepődött meg Jack.

-Ugyan már! Ne drámázz! Az a bajod, hogy én mondtam ki előbb a végszót. Jó volt, szép volt együtt, de itt a vége. Jó szelet, Jack!- Azzal faképnél hagyta Jacket, és lement a kabinjába. Mikor becsukódott mögötte az ajtó, a remegő hasára szorította a kezét.

-Egyszer még meghálálod nekem ezt Jack, egyszer, mikor már nem fogsz utálni érte.- Suttogta maga elé.

Jack nem tudta mi tévő legyen döbbenetéből. Nem is Raveena szavain döbbent meg, hanem azon, hogy hogyan érintette. Úgy döntött nem éri meg tovább erre a hálátlan nőre pazarolni az időt.