I. fejezet

A kaland kezdete

A Slayer kormányánál egy fiatal, tengerkék szemű, hosszú barna hajú, gyönyörű lány állt, és a horizontot figyelte. A szél lágyan fújdogált, a nap melegen sütött, amikor hirtelen valami visszarántotta a három hajóból álló flottát. A legénység a padlóra esett, Selene pedig a kormánynak csapódott. Azután a hajó végéhez ment, hogy megnézze, mi tartja őket vissza. Közben meghallotta, hogy a másik két hajóról neki kiáltanak. Először a Straider kapitánya.

- Hill kapitány! Valószínű, hogy zátonyra futottunk!

- Vagy valami visszafog minket! – kiáltotta a Slade kapitánya.

- Persze, mind a három hajót egyszerre! – kiabálta vissza gúnyosan a Straider kapitánya.

- Lehet, hogy tényleg zátonyra futottunk! Ne most gúnyolódjatok egymással! – szólt Selene.

Majd ebben a pillanatban elindult a hajója. Ekkor azon nyomban lenézett a vízre és látta, hogy valami visszahúzódik a hajójától.

- Mi az ördög volt ez? – kérdezte magától Selene. Ezután odament egy ember a legénységből.

- Mi a fene volt ez kapitány? – kérdezte.

- Fogalmam sincs. – mondta Selene – De már elment.

Alig, hogy kimondta, egy hatalmas reccsenést hallottak, majd mindenki a Straider felé fordult, ami már kettétörve süllyedt a vízbe. Közben a Slade nevű második hajó is elindult.

- Christian válaszolj, mi történ? – kiabált a Slade-re Selene.

- Nem tudom. – válaszolt vissza Christian, a Slade kapitánya. – Csak úgy elindultunk.

- A legközelebbi szárazföld Tortuga. – kiabálta Selene Christian-nak. – Addig próbáljunk meg eljutni oda.

Hirtelen feltámadt a szél és Selene Tortuga felé irányította a hajót. Christian is ezt tette. Ezután hátrapillantott a Straider-re, de már csak árboc-darabokat, deszkákat és hordókat látott a vízen lebegni, majd a Slayer felé fordult.

- Kapitány! Biztos, hogy Tortuga? – kérdezte Christian. Ekkor hirtelen megállt a hajója, és mindenki a padlóra esett, ahogy az első alkalommal.

- Mi a fene folyik itt már megint? – kérdezte hangosan Christian.

- Kapitány, megint megálltunk! – válaszolta az első tisztje.

- Azt én is észrevettem, te ostoba! – mondta mérgesen Christian. – Azt derítsd ki miért álltunk meg! – parancsolta meg az első tisztnek, aki a fedélzetre sietett. Közben Selene visszafordult a Slade felé, hogy megnézze mi történt ott.

- Christian! Mi a fészkes fene történik a hajódon? – kiabálta neki a parancsnok. De abban a pillanatban látta, ahogyan a Slade ketté törik, és süllyedni kezd. Selene végig nézte, ahogy a Slade elsüllyed és ő nem tehet semmit az embereiért.

- Nem lehet, hogy bármi elsüllyeszt két hajót egymás után. – mondta a lány halkan. – Christian válaszolj! Van még ott valaki? – kiabálta hangosan.

- Kapitány! Valami közeledik felénk. – mondta a hajó első tisztje.

- Vitorlát bonts! – kiabálta rémülten Selene.

- Melyiket? – kérdezte a legénység egyik tagja.

- Mindet! – válaszolt a lány. A legénység minden vitorlát kibontott, amibe azonnal belekapott a szél. Ennek köszönhetően gyorsabban szelték a vizet. Azonban másodpercekkel később a Slayer megállt, és utasai a fedélzetre zuhantak, és a fővitorla is elszakadt. Selene a padlón feküdt és mikor felnézett, egy hatalmas polip-csápot látott amint az átkarolja a hajót.

- Elhagyni a hajót! – kiáltott a kapitány. A parancsra mindenki felállt és a hajó széléhez siettek. Közben Selene a hajó hátuljához rohant. Éppen megfogta a korlátot, amikor kettétörött a hajó. Míg az süllyedt, Selene a korlát másik felére mászott, leugrott a vízbe és amint tudott, odébb úszott, majd egy nagyobb ajtó-darabba kapaszkodott.

- Valaki, válaszoljon! Túlélte még valaki? – kiabálta a rémült lány, de senki nem válaszolt, ezért Selene tudomásul vette, hogy csak ő maradt.

Kis idő múlva egy áramlatba került, ami egészen Tortugáig sodorta. Este 10 óra környékén ért partot és tüzet rakott, hogy megszárítkozzon, miután megszáradt, fogott egy égő ágat, és elindult a város felé. Mivel jól ismerte a környéket, tudta merre induljon el. Félórás séta után elérte a város szélét. Majd betért a legközelebbi kocsmába és egy üresen álló asztalhoz ült. Megnézte, hogy van-e pénze, közben odatámolygott egy részeg kalóz, aki a lány mellé akart ülni.

- Eszedbe ne jusson! – mondta Selene, közben már a részeg felé fogott egy tört. A részeg meglátta és azonnal elsunnyogott. Aztán a lány odament a pulthoz.

- Hé, Csapos! – szólt Selene, de a férfi nem figyelt rá. - Csapos! – ismételte magát a lány, de a férfi mozdulatlan maradt. Ezután a pultra csapott, és így a közelében háttal ülő, rasztás hajú, kalapos személy is egy kicsit megugrott.

- Na, mi kéne? – szólt a csapos. Majd ránézett a lányra, aki furcsán nézte őt. – Ááááh, egy kalóz! – mondta felismerően a csapos.

- Kalóz kapitány! – javította ki Selene. – Adj rumot!

Azután a lány közelében ülő személy lassan megfordult, végigmérte Selene-t majd mellé ült.

- Mondja, mégis mit akar az összes részeg kalóz? – kérdezte értetlenül a lány.

- Kapitány! – mondta a kalóz és közben mutogatott. – Amúgy meg rumot!

- Vajon miért nem lepődtem meg? – vágta rá Selene. Közben a csapos meghozta a pohár rumot, amit Selene azonnal megivott.

- Nem vagy még fiatal a rumhoz? – kérdezte a kalóz a kalapja alól kisandítva.

- Két okom is van rá. – válaszolt a lány.

- És mi lenne az? – kérdezett vissza a kalóz.

- Egy: elmúltam 24 éves, kettő:…

- Na, mi az? – vágott bele a „kapitány”.

- Befejezhetem?

- Persze!

- Na szóval, kettő: nem-maga-az-apám! – szótagolta a lány.

- Még jó hogy nem! – vágta rá a kalóz kapitány.

Selene erre a megjegyzésre mérges lett, felállt a székről és pakolni kezdett. Aztán odament a csapos.

- Na, most fizess! - szólt rá a lányra.

- Mennyi? – kérdezte vissza Selene.

- Egy siling. – felelte a csapos.

A lány azonnal a pénzért nyúlt, de a kalóz meghallotta, hogy a fiatal lánynál több is van, ezért felállt a helyéről. – Az enyémet is a kisasszony fizeti… - majd a kijárat felé indult. Selene azonban levette a kalóz kalapját, majd saját fejére rakta. Közben ezt mondta:

- Na azt már nem!

Majd a kalóz észrevette kalapja eltűnését, és kótyagosan megfordult. Mikor a lány meglátta a kalóz arcát meglepődött.

- Tudhattam volna! – sóhajtott a lány. – Jack Sparrow kapitány, mégis mit kereshet Tortugán? – folytatta a lány karba tett kézzel.

- Kap…. – majd elgondolkozott. – Rumot! – folytatta Jack.

- Most tényleg az igazat mondta? – kérdezte a lány választ nem várva.

Jack szép lassan odament a lányhoz és levette a fejéről a kalapját. Ezután látta meg Selene nyakában az arany medálját. A lány a csaposnak odaadta a pénzt, majd távozott a kocsmából. Jack sietősen odament Mr. Gibbs-hez, majd így szólt.

- Mr. Gibbs, legyen szíves fizessen. – aztán az ajtó felé szaladt.

- De kapitány, nincs nálam egy garas sem! – válaszolt Gibbs.

Jack visszasietett a pulthoz. – Mennyi? – siettette Jack.

- 12 siling. – hangzott a válasz.

- De hát nem is ittam annyit. – vágta rá Jack. A csapos furcsán nézett rá. – Na jó! – mondta Jack és a zsebébe nyúlt. Kivett pár silinget, a pultra csapta és a kijárat felé indult.

- Ez csak 10 siling! – kiáltotta a csapos. A kapitány sietősen megfordult és a pulthoz érvén még két silinget kivett és a pultra dobta. Megfordult, az ajtó felé ment, ott megállt és az emberei felé kiáltott.

- Nyomás csürhe banda! – erre a legénység felugrott, és kiözönlöttek a kocsmából. Az épület előtt Jack körbenézett, de sehol nem látta a lányt. Így az embereihez szólt.

- Na jó, mindenki látta azt a lányt, akivel beszéltem. – a legénység csak bólogatott. – Meg kell keresnünk! Van nála valami, ami kell nekem! – mondta. Az emberei viszont furcsán néztek rá. – Nekünk! – vágta rá Jack. – Nyomás, keressétek meg! – Majd Mr. Gibbs lépett hozzá.

- Kapitány, ön addig hol lesz? – kérdezte.

- Visszamegyek, és iszok még egy pohárkával. – hangzott a válasz. Mr. Gibbs már jól ismerte Jack-et és tudta, hogy ő már nem fog változni, és fejét csóválva elindult a többiekkel.

Jack visszament a kocsmába, ahol a részeg kalózok arról vitáztak, hogy melyik hajó a leggyorsabb.

- A Szélvész! – mondta az egyik.

- Nem, mert a Villám! – vágta rá a másik.

- A Szirénnél nincs jobb! – vágott az asztalra a harmadik.

- Én tudok egyet! – mondta Jack, mutató úját a szájára téve. – A Fekete Gyöngy!

- Az a hajó nem is létezik! - mondta az első részeg kalóz.

- De igen, én láttam! – mondta a harmadik.

- Tényleg? De az a hajó nincs is! – vágta vissza az első.

Jack nem akarta ezt tovább hallgatni ezért inkább kiment a kocsma elé. A holdra nézett és elmosolyodott. Azután eszébe jutott, hogy hova mehetett ilyenkor az a fiatal lány.