21. Fejezet

Christina titkai

A Fekete Gyöngy, hála a gyorsaságának, hamar elhagyta a lángokban álló Brestet.

Mindenki Christina további parancsára várt. Jack és Will viszont azon tanakodott, hogy mit tehetett McDowell Raveenával, aki még mindig a padlón ült, és a Gyöngynek dőlt.

-Miért sújtanak engem mindig valami átokkal?!- Szorította a fejére a két kezét a lány.

-Mint már Jack említette pár hete. Mind el vagyunk átkozva.- Adott egy pohár rumot a lánynak Will.

-S kezdem komolyan is gondolni. Biztos, jó hogy itt ülsz a fedélzeten?

-Jobb, mint ágyba fekve kínlódni. Tudtátok, hogy tud fájni egy egyszerű kis vágás az ujjon?- Kérdezte Raveena.

Jack és Will keserűen elmosolyodott. Örültek, hogy nem hagyja el magát Rav.

Christina a távolból nézte el őket. Hogy aggódnak a kis csaj miatt. Biztos élvezi a helyzetet. Gondolta gonosz kárörömmel.

-Kapitány, merre menjünk?- Kérdezte egy kalóz. Christina ránézett, és már javasolta volna az irányt, mikor Jack mellé lépett.

-Ha megengedi…Kapitány.- Szólt neheztelően.

-Mit akar Sparrow?

-Ideje lenne felhajózni a folyón.

-Minek?- Vonta össze a szemöldökét Christina.

-Mert Tia Dalma a segítségünkre lehetne.

-Mégis miben?

-A Sárkánykönny.

-Áh, csak nem jobb belátásra tért?

-Köszönje a kedvesemnek.

-Ám legyen. Akkor irány a folyó.- Mondta Gibbsnek Christina, azzal otthagyta őket.

-Jack, árulja el, mit tervez?

-Elsősorban visszaszerezni a hajóm, és megtörni az átkot, ami Raveenát sújtja.- Válaszolta Jack.

-A hajót bízza csak ránk. Reggelre újra az önné lesz.

-Ne! Hagy higgye még pár napig Miss. Perl, hogy ő parancsol.- Azzal a két kalóz cinkosan összevigyorgott.

Lassan leszállt az éj. Jackék lefeküdtek aludni, csakhogy Raveenát nem hagyták, piheni a látomások. Az egész estét végig kínlódtak. Jacknek pedig nem volt szíve nyugodtan aludni. Így mind a ketten virrasztottak. Hajnalban öt percre sikerült a lánynak kicsit elaludnia, ehhez persze hozzájárult a rum is, amit Jack belé diktált.

Ebben a kis időben Jack felment a fedélzetre, ahol Will nézte a Napfelkeltét.

-Mindjárt elérjük a folyót.- Szólt Jack.

-Remélem, tud Tia segíteni.

-Ha ő nem, akkor senki se. Talán még Chantal, de ő halott.

-Mond Jack, mit terveltél ki? Gibbs említette tegnap, hogy nem akarod még a Gyöngyöt visszaszerezni. Pedig semeddig se tartana.

-Igazad van. Van egy tervem. Vagyis nekünk van egy tervünk.

-Sejtettem, hogy valamit kiterveltek Raveenával.

-A Sárkánykönny kell nekünk. Azzal legyőzzük Gray-t és bandáját.

-Egy rúgóra jár az agyunk. Ezt terveztem, csak előbb meggyőztem Christinát, hogy menjünk visszaértetek. Jut eszembe. Tessék.- Azzal visszaadta az iránytűt Jacknek, aki kinyitotta.

-Jobb, ha nálad van, én nem veszem most hasznát. Csak Rav felé mutat.

-Nem olyan régen volt, hogy nem felé.

-Akkor is a Gyöngy felé mutatott.- Közölte Jack.

-Mit gondolsz Christináról?- Váltott témát Will.

-Megkeseredett nőszemély, akivel jobb vigyázni.

-Nem volt mindig ilyen.

-Gondolod?

-Gondolom. Különben nem lett volna Raveena barátnője.

-Valamit tett ellenne Rav, amiért megutálta, de vajon mit?

Míg a két kalóz ezen gondolkodott, addig Raveena meglelte a választ. Az ágyban hirtelen felriadt, és felült.

-Istenem, mit tettem.- temette a kezébe az arcát, és próbálta kiűzni a fejéből a képeket. Azt látta, mikor elfoglalta a Sparrowt. A legénysége harcolt Christina legénységével. Az egyik kalóz megsebesítette Daniel Perlt, aki Christina apja volt.

Amint Raveena elfoglalta a hajót Christina a sérült apjával, és maradék emberével elmenekült. Egy elhagyatott szigeten értek partot, ahol Daniel napokig tartó szenvedés után meghalt.

S Christina az apja holteste mellett szörnyű bosszút esküdött Raveena ellen.

Raveena kikászálódott az ágyból. Felfrissítette magát, és felment a fedélzetre, ahol Jack és Will már vitatkozott, hogy mi történhetett.

-Szerelemből nem utálhatják meg egymást ennyire, William!

-Érdekes, egy éve, pont az ellenkezőéről győzöttem meg.

-A hajó. Azaz oka.

-Pár fadarabból összetákolt hajó? Nem. A nőknek ehhez több kell.

-Mielőtt összevesztek, szólok, hogy nagyon messze vagytok az igaságtól.- Szólt közbe Raveena.

-Ne haragudj, de szörnyen festesz. Menj vissza!- Szólt neki Jack.

-Kösz, ezt bóknak veszem.- Húzta el a száját Raveena, és a korláthoz állt.- Inkább a fedélzeten kínlódom.

-Jobban vagy?

-Nem, de legalább már tudom, miért utál Christy.

-Valóban?- Kíváncsiskodott Jack.

-Valóban.

-Biztos valami butaság.

-Nem, Will. Te is utálnál érte, és lehet mind ketten csatlakoztok Christinához, ha elmondom a titkot.

-Ne csigázz, kedvesem!- Lépett a lány mellé Jack.

-Megöltem az apját.- Mondta egyszerűen Raveena.

Jack és Will a döbbenettől leforrázva néztek egymásra, majd Raveenára.

-Látom, nagyon meglepődtettek.

-De… hogyan?- Kérdezte Will.

-Véletlen volt…ugye?

-Persze, hogy véletlen!- Csattant fel Raveena, de meg is bánta, mert ettől jobban kezdett fájni a feje.- A Sparrow elfoglalása közben történt. Az apja megsérült, és napokig tartó szenvedés után halt meg.

-Nem tehetsz róla. Te nem tudtad…

-De tudnom kellett volna! Megöltem azt az embert, aki apám halála után törődött velem.- Vitatkozott Raveena.- Christina helyében már rég megöltem volna magam. S ne mond Jack, hogy ne mondjam ezt.- Folytatta, mikor Jack szóra nyitotta a száját.- Pontosan ugyanezt éreztem anno irántad. Szóval tudom, mit érez Christina, és…- Akadt el a szava Raveenának.

-Rav?- Rémült meg Jack, mert a lány még jobban elsápadt, és remegni kezdett.

-Vigyük a kabinba!

Christina már régóta hallgatta őket. Mikor Jackék elvitték Raveenát, ő a hajó oldalának dőlt. Sajnálta a lányt, de a dühe erősebb volt. Nem Tia az egyetlen, aki tudja, hogy lehetnek segíteni rajta, de ő előbb harapja le a nyelvét, minthogy elmondja, és segítsen. Raveena megérdemli a sorsát. Haljon meg csak ő is szenvedve, mint az apja.

Raveena hamarosan elvesztette az eszméletét, és csak fájdalmasan nyöszörgött.

Ezért a folyós érve, ő a hajón maradt. Jack pedig sürgetni kezdte a társaságot. Christina nem értette, hogy mi ütött Willbe és Jackbe, de hirtelen mind a ketten két lábon járó ideg voltak.

Felcsónakáztak a folyón. Ami félhomályba úszó mocsárba torkollott. A tájat köd vette körül. Jack Tia ajtaja előtt még a társaihoz fordult.

-Az újak kedvéért mondom, nem kell aggódni fiúk. Tiát régről ismerem, nagyon régről, ismertem egykor. Közel állt hozzám, nagyon közel, állt valamikor…- Morfondírozott Jack.

-Légy férfi!- Szólt rá Will.

-Félek ő is ezt akarja.- Azzal benyitott a kalózkapitány.

-Jack Sparrow! Mi szél fújni téged Tiához?- Állt fel a fekete bőrű kócos hajó boszorkány.

-Van egy kis… gond.

-Tudok róla. Új ellenség támadni kalózokra. Nektek kell védeni meg.

-Az is. De van más is.

-Mi más? S hol lenni, hű barátnő, Raveena Twain kapitány?

-Épp ő vele van baj. Valaki szörnyű átokkal sújtotta.

-McDowell.

-Ismered tán?- Kérdezte Will.

-McDowell lenni varázsló leghatalmasabb. Legyőzni őt, csupán valaki egy, ki a tengerben születni újjá.

-Beszélj világosan.- Kérte Jack.

-Idővel megtudni te.

-Mond, hogy szabadíthatjuk meg Raveenát?- Kérdezte Will.

-Segíteni Tia, nem tudni. De ő!- Mutatott Christinára, aki az asztalon lévő zenedobozzal babrált.

-Mi az?- Nézett rájuk gyanakodva.

-Ő tudni, mit ti akarni.

-S a Sárkánykönnyről mit tudsz?

-Az lenni csupán mese. Nem létezni.- legyintett Tia.

-Kezdem azt hinni, hogy így van.- Morogta Jack.- Köszönjük Tia!- Azzal elindult.

-Várj! És a fizetség?

Jack mosolyra húzta a száját, és kifizette a boszorkányt, majd a legénységgel visszaindult a hajóhoz.

Jack és Will egyből Christinát vonták kérdőre.

-Miért nem mondtad, hogy tudod, hogy segíthetünk Raven?!- Parancsolt rá Jack.

-Miért kellett volna?- Kérdezte kihívóan a lány.

-Talán mert, a kínok kínját éli át.- Válaszolta türelmetlenül Will.

-Na és?

-Na és? Na és! Meg fog halni, ha nem beszélsz. Tudjuk mi a bűne, de ha tudja, hogy apád megsérült nem hagyta volna a sorsára.

-Ti azt meg honnan tudnátok? Ismeritek pár hónapja.

-Lassan három éve.

-13.- Közölte Jack.- Ám ez nem fontos. Beszélj, vagy a tengerbe vetetlek.

-Az érdekes lenne, ugyanis én vagyok a kapitány.- Közölte fennhéjazva Christina. Jack olyan dühbe gurult, hogy inkább otthagyta a lányt, és Willt.

William viszont Christina felé fordult. A lány hőkölt egyet hátra, ugyanis a fiatalkalóz szemében csak úgy lángolt a düh.

-Ha miattad, meghal, akkor esküszöm, hogy nagyon meglakolsz érte.

-Ugyan már, miért borult ki mindenki ennyire ő miatta?- Nyelt egyet Christina, mert kiszáradt a torka.

-Fogalmad sincs róla? Gondolkodj. Gondolkodj ezen, és azon, hogy jobb, ha elmondod, a te érdekedben, mert nem a levegőbe beszélek.

-Attól, hogy megölted Elizabethet, még nem leszel veszedelmes kalóz, akitől mindenki megijed.- Közölte Christina.

Will szeme megvillant, és inkább ő is elvonult.

Christina hosszan kifújta a bent tartott levegőt, és próbált megnyugodni.

Mégis mitt képzel magáról ez a kovácsból lett kalóz, és az a másik rumvedelő kalóz, hogy így beszéljenek vele? Christina szeme elkerekedett.

-Úristen!- Motyogta maga elé.- Jack tényleg szerelmes Raveenába, Will pedig barátjaként szereti.