23. Fejezet
A Templom bosszúja
Christina próbált kiszabadulni a templomból, de azt csak kívülről lehetett nyitni. Többszöri hiába való neki feszülést követően, a kalózlány elkezdte rugdosni, és közben fennhangon szidott mindenkit.
-Minek szálltam fel a Gyöngyre, minek találkoztam azzal a kovácsból lett kalózzal, minek lágyult el a szívem, és segítettem Twainnek? Minek, minek, minek!!!- Dühöngött, és új kiutat kezdett keresni. Talált egy képet, ami valahogy nem illett oda. A kerete színarany volt. Meg akarta nézni, és levette, de akkor nyílt az ajtó.
-Na mi van Sparrow? Rájöttél, hogy nélkülem nem tudod megtörni az átkot?- tette el a képet Christina, és az ajtó felé indult, amin azonban nem Jack lépett be, hanem Gray és McDowell.
-Téved.
-Ó, ez baj, de sebaj.- Húzta elő ráérősen a kardját Christina.
-Kérem, ne csináljon bolondot magából.- Kérte lenézően Gray.
-Ennek a veszélye nem áll fent.- Válaszolta magabiztosan Christy.
-Buta lány.- Mondta McDowell, s akárcsak Gray kardot rántott. A három kard a magasban feszült egymásnak. Christy egy hátra szaltóval az egyik padra ugrott, a két támadója követte.
-Biztos, hogy jó ötlet ez?- Kérdezte Jack, amint a partra értek Will-lel, és Raveenával.
-Többet akarok megtudni a Hatalom Kardjáról, és Christy tudja, ismeri a regét.- Válaszolta Raveena, és elfogadta Jack segítő kezét, miközben kiszállt a csónakból.- Vagy te talán nem?
-Így nézve, de igen, ám akkor is. Máshonnan is kaphatnánk segítséget.
-Ennyire nem kedveled?
-Ellopta a hajóm.- Mondta mi se természetesebb-ül Jack.
Raveena elmosolyodott.
-Én meg az övét. Most az jön, hogy te lopod el az enyém.- Indult a templom felé a lány.
-Néha olyan értelmetlen magyarázatot tudsz adni.
-Ezt is tőled tanultam.- Szólt vissza Raveena.
-Ebben van igazság.- jegyezte meg Will.
-Tőlem legalább lehet tanulni.- Vágott vissza Jack.
-Jack! Nem azt mondtad, hogy bezártad?- Kérdezte a nyitott ajtót látva Raveena.
-Azt. Lehet, kiszabadult.- Vetette fel Jack, ám meghallották a kardok csattógását.
-Vagy inkább kellemetlen látogatókat kapott.- Rántott kardot Will.
-Majd megoldja.
-Jack!- Mondta egyszerre Raveena és Will.
-Jó, jó.- Adta be a derekát Jack, s ő is kardot rántott.
Berontottak a templomban, ahol Christina hősiesen küzdött, de már nagyon fáradt. Raveena McDowellt vette célba.
-Hát még mindig nem tanult semmit az előző két alakalomból?- Gúnyolódott McDowell.
-De, azt, hogy maga egy csaló.- Támadott Raveena.
Jack és Will Grayt foglalta le. Christina kihasználta, hogy senki nem figyel rá, fogta magát, felkapta a képet, és a kijárat felé indult. Raveena ezt észrevette.
-Majd máskor folytatjuk.- Közölte Raveena, és elrúgta magától McDowellt.- Will!- Kiáltott a kalóznak. William bólintott, hogy tudja, mit akar a lány, és otthagyta Grayt. Raveena Christina után vetette magát, miközben az ajtó kezdett becsukódni.
William McDowell-lel kezdett harcolni, Jack pedig Gray-jel. A harc közepén sötét köd ereszkedett rájuk, s a köddel együtt, ők is eltűntek.
Raveena éppen, hogy ki tudott ugrani az ajtó mellett, mögötte az hangosan becsapódott. A kalózlány talpara ugorott, és még gyorsabban kezdett rohanni Christina után. A lány már a csónaknál járt.
-Felejtsd el!- Szegezte a nőnek a kardját Raveena.
-Eszemben sincs!- Szállt szembe vele Christy.
-Akkor meg kell, hogy öljelek!
-Kevés vagy te ahhoz.
-Meglátjuk.
Azzal a két lány vad párbajba kezdett. Raveena jól ismerte Christina stílusát, Christy viszont nem is sejtette, hogy mennyit fejlődött, az elmúlt hónapokban Raveena vívótechnikája, így alul is értékelte a kalózlány tudását. Rav viszont egy ideig nem is cáfolt erre rá. Mikor Christina kezdte elbízni magát, akkor vetette be Raveena a trükkjét. Gyors egymás utáni pengeváltás után egy gyors cikkcakkot leírt, és kiütötte a kardot az ellenfele kezéből, miközben elgáncsolta. Christina a homokban feküdve találta magát.
-Csalás!
-Mi értelme lenne a tisztességes küzdelemnek. Mi ez?- Vette el a képet Raveena, amin meglepetésére, egy halálfej volt, alatta latin betűkkel ez volt írva: A Kalózok Kincse
Raveena jól ismerte a legendát. S így a templomét is.
-Jack! William!- Mondta rémülten, és ott hagyta Christinát, aki értetlenül nézett az elrohanó Raveena után. Felállt, és utána indult.
-Mi van?- Kérdezte mikor beérte.
-Hogy, mi? Baj! Nagyon nagy baj, hála neked!
-Ne drámázz! Máris kinyitom az ajt… Óh.- lepődött meg Christina, a vésések ugyanis eltűntek.
-Azzal a képpel elindítottál egy csapdát. Ez a templom él.
-Mi?!
-Jól hallottad. Ez a Kalózok temploma, ami rejt magában egy képet, aminek a címe a Kalózok kincse.
-És akkor mi van?
-Azt neked nem kell tudnod, elég, ha annyit tudsz, hogy Jackéket a templom most különböző helyekre küldte, hogy ne találjanak egymásra.
-Megkeressük őket, és kész. Nem kell ennyire felfújni a dolgot.
-Már hogyne kéne! A szerelmem, és a legjobb barátom eltűnt! Melyek a Gyöngyre.- Azzal Raveena elindult a csónak felé. Christina s vele tartott. Újra megszerzi a hajót, Raveenát pedig kidobja a cápáknak. Ez volt a terve.
Az úton nem szóltak egymáshoz. Felmászva Gibbs már várta őket.
-Hol van a kapitány, és William?
-Bajban. Nagy bajban.- Válaszolta Raveena.- A hajó kapitánya, addig…
-Én vagyok!- Vágott a szavába Christina.
-Azt már nem! Én vagyok, ugyanis, ha Jackkel történik valami, én vagyok a kapitány, így szól az egyességünk.
-De nem a mienk.- Rántott kardot Christy.
Raveena szeme résnyire szűkült, és pisztolyt rántott.
-Most azonnal megöllek!- Ígérte Raveena.
-Inkább én téged.
-Állj! A fedélzeten tilos a verekedés. Menjünk a partra, ott párbajban eldől ki lesz a kapitány.- Szólt Gibbs.
-Rendben.- Egyezett bele a két kalózlány.
A Fekete Gyöngy a parton kikötött. A legénység kíváncsian várták a párbajt. Raveena és Christina a kardjukat előre szegezve várták, hogy kezdhessék.
-Az lesz a kapitány, aki előbb sebesíti meg a másikat.- Mondta Gibbs.- Kezdhetik!
A két lány egymásra támadt.