27. Fejezet

Raveena alkuja Feketeszakáll-lal

A reggel, zivatart hozott magával. Nagy eső cseppek zúdultak a Fekete Gyöngyre. A legénység nagy része megfázott. Jack és Raveena azon tanakodott, van-e így értelme megtámadni Feketeszakállt. Christina viszont sziklaszilárdan állt a mellett, hogy támadjanak.

-A legénység nagy része beteg, nem tudnak harcolni. Öngyilkosság lenne.- Mondta Raveena.

-Nem változtál semmit, még mindig nem jelentenek a számodra semmit a barátaid.- Dühöngött Christina.

-Ha megengeditek…- Szólt Jack, de Christy leintette.

-Te hallgass!

-Maradj ki ebből Jack!- Javasolta Raveena is. Jacknek több se kellett, szépen otthagyta a két lányt.

-Will nagyon fontos nekem, és meg fogjuk menteni, de jelen esetben csak a vesztünkbe rohannánk.- Mondta nyugodtan Raveena.

-Ezek csak kifogások! A te kifogásaid!

-Észérvek! Attól, hogy rájöttél, hogy ki is Will, még igazán gondolkodhatnál józanésszel!

-Óh tehát, ostoba vagyok?

-Jelen esetben igen.

-Nem engem, oktatót ki az elmúlt napokban többször is a barátom.- Nézett farkasszemet egymással a két nő.

-Nem tudsz te semmit.- Sziszegte Raveena.

-Hölgyeim! Hölgyeim!- Szólt nekik Jack, és finoman távolabb tolta őket egymástól.- A kérdés eldőlt.

-Miért?- Kérdezte Christina. Jack a tenger felé biccentett. A két kalózlány odanézett.

-Óh.- Jegyezte meg Raveena a hajót látva.- Mi legyen?

-Először barátságosan megközelítjük őket, ha kell, akkor támadunk.- Javasolta Christina.

-Jó terv. Okos.- Dicsérte meg Jack.

Raveena lelkében erre felgyulladt a féltékenység lángja. Fogta magát, és a vitorlák felé vette az irányt.

Felugrott az árbocra, és könnyedén felmászott.

-Ügyes vagy, okos ötlet.- Morogta gúnyosan.- Adok én neked, ne aggódj. Ostoba kalózok.- Vágta el durván a kötelet Raveena, mikor megrázta a Gyöngyöt egy ágyú dörrenés. A rázkódástól Raveena elvesztette az egyensúlyát.

Na nem, nem fogok még egyszer leesni. Gondolta. Azzal leszaltózott a fedélzetre pont Jack mellé. A Gyöngy és az Anna királynő bosszúja megcsátkázta egymást.

-Ennyit a barátságos megközelítéséről.- Jegyezte meg Raveena. Előrántotta a kardját.- Jöhet az én módszerem.

-Rav! Várj!- Kiáltott utána Jack, de a lány már átugrott az ellenséges hajóra, és harcolni kezdett. Jack követte, akárcsak Christina.

Christina nem vette észre a mögötte lövésre kész kalózt. Az alak célzott, de nem az ő fegyvere dördült el. Christy a lövésre megpördült, és szembe találta magát Will-lel.

-Jó újra látni.- jegyezte meg Christina.

-Téged is.- Húzta mosolyra a száját Will.

-Tűnjünk el innen! Gyere!- Azzal Christina visszaugrott a Gyöngyre, Will pedig követte.

Jack és Raveena elkeveredett egymás mellől. Jack azt hitte a lány is visszament a Gyöngyre, így átment a hajójára.

-Élesen jobbra! És hasítsunk lusta csürhe!- Kiabálta.

A Fekete Gyöngy hamarosan elfordult, és gyorsan lehagyta Feketeszakáll hajóját.

-Végre megvagy William.- Lépett a láthatóan kimerült férfihoz Jack.

-Végre megtaláltattok. Mi történt a templomba?

-Ezt csak Raveena tudja. Tényleg ő hol van?- Kérdezte Christina.

-Visszajött… Ugye?- Kérdezte Jack. A hármas egymásra nézett, és egyszerre kiáltották el magukat.

-RAVEENA!!!!!!!!!

Csakhogy Raveena nem volt a Gyöngy fedélzetén, hanem két kalóz kíséretében Feketeszakáll előtt állt. A Fekete hajú kalóz szakállába parázsló fadarabok voltak.

-A retteget Feketeszakáll.- Vonta fel a szemöldökét Raveena.

-A Vörös démon Raveena Twain.

-Kapitány, ha lehet.

Feketeszakáll bólintott.

-Itt hagyták a társai.- Ült le a kalóz.

-Nagy volt a zűrzavar, vissza fognak jönni értem.

-Reménykedjen, addig viszont…

-Alku!- Vágott a szavába Raveena.

-Alku? Mi lenne az alku tárgya.

-Nem esik bántódásom, és épségben visszamehetek a Gyöngyre.

-Cserébe mit ad?

-A Kincset.- Válaszolta, és gonosz vigyor jelent meg az arcán.

-A Kincset? Van kincsem rengeteg.

-De ez a Kincs, elvezet a Kalózok kincséhez.- Tette hozzá Raveena.

-Üljön le… Kapitány.

Raveena nyugodtan leült, és hidegfejjel gondolkodott.

-Mit tud a Kalózok kincséről?

-Nem sokat. Két ezüstkard, és két Sárkánykönny. Két férfi, két nő. Két harcos, két boszorkány. Ők négyen együtt legyőzik a kalózok ellenségét, és jutalmul övék lesz a Kalóz sziget összes kincse.- felelte Feketeszakáll.

Tehát két kard van, és két karkötő.  Nyugtázta magában Raveena.

-Én is így hallottam.- Blöffölt a lány.- A Kincs és a Kard, a Térkép és a Tájoló. Így vannak párban.

-Így van. Ők mindig tudják, hol van a másik felük. S maga tudja ki a Kincs.- Hajolt előre a kalóz.

-Tudom ki a Kincs.- Dőlt előre Raveena, és felvonta a szemöldökét magabiztosan.- De be kell érnünk a Gyöngyöt.

-Azt mondta a Gyöngy visszajön.

-Igen, de azért induljunk el feléje.- Javasolta Raveena.

-Maga jó kalóz, nem hiába a hírneve.

-Köszönöm. Ön se marad el a szóbeszéd alatt.

Míg Raveena alkut kötött Jack türelmetlenül leste a Horizontot.

-Hol van már, az a bárka?!

-Ne idegeskedj, hamarosan feltűnik.- Szólt neki Christina.

-Nem idegeskedek. Csak…

-Raveenának nem esik baja.- Mondta Will.

-Ha meg mégis, akkor így járt!- Vont vállat Christina. Jack neheztelő pillantást vetett rá, de nem tudott mit mondani, mert feltűnt a hajó.

-Ideje volt. Ágyukat tölts! Kötelet feszíts! Vitorlákat bevonni!- Hadarta a kapitány.

Az Anna királynő bosszúja is teljes készenlétben állt.

-Semmi szükség az erőszakra. Alkut kötöttünk.

-De az alku arról nem szólt, hogy nem támadóm meg a Fekete Gyöngyöt.- Mutatott rá Feketeszakáll.

-Már pedig nem fogja.

-Miből gondolja?

-Abból, hogy a Kincset se kapja meg.- Azzal kardot rántott Raveena, és a kalóz torkának szegezte.- Felállni.

-Ez súlyos hiba volt. Innen nem jut ki élve.

-Dehogynem. Indulás a fedélzetre!- Parancsolta Raveena. Feketeszakáll felállt, és engedelmeskedett. Felérve a fedélzetre Raveena látta, a már csak pár méterre lévő, Gyöngyöt.

-Köszönöm, hogy ennyire ostoba volt.- Ütötte le a kapitányt Raveena, és a hajó korlátjára ugrott. Fegyverlövések közepette fejest ugrott a tengerbe, és a Fekete Gyöngyhöz úszott.

Jack, Will és Christy értetlenül figyelte, mi folyik a másik hajón. Amikor Raveena a tengerbe ugrott, Jack elmosolyodott.

A hajó oldalához érkező Raveenához lépett, segített neki felmászni.

-Jó újra itthon. Miért hagytatok ott?- Kérdezte Raveena, és lerázta magáról a víz egy részét.

-Nem láttalak sehol, gondoltam, visszajöttél.- Válaszolta Jack.

-Nem így történt.- Mondta Raveena és hálás mosolyt küldött Gibbs felé, aki egy pokrócot terített a hátára.- De jó, hogy ott maradtam. Most már mindent tisztán látok.

-Eddig is ez volt baj, a tisztán látásod.- Mutatott rá Jack.

-Egy kis rum mellett elmondok mindent, és te is mindent meg fogsz érteni.

-Alig várom. William, Christina!- Szólt a két másik kalóznak Jack, és intett a hajókonyha felé.