28. Fejezet

A hajókonyhában rum, kenyér és sajt mellettRaveena belefogott, a hosszú, bonyolult magyarázatba. Tudta, hogy elsőre nem biztos, hogy meg fogják érteni a társai.

-Miután otthagytatok az Anna királynő bosszúján, a legénység, a kapitány elé vitt, akinek alkut ajánlottam. Épségben visszajutok a Gyöngyre, cserébe megkapja a Kincset.

-Hogy mi?! Teljesen megőrültél?- Akadt ki Christina.

-Hagyd, hogy végigmondja!- Intette le Jack a lányt.- Folytasd!

Christina füstölögve dőlt hátra a széken, és keresztbe fonta a karjait maga előtt.

-Természetesen eszem ágában sem volt betartani az alku rám eső részét. Tudtam, hogy Feketeszakáll ismeri a Kalózok Kincse legendáját. Kiszedtem belőle. Kérdezted Jack, hogy mi is a kaland, amibe keveredtünk, mert már nem érted, hát én tudom.

-Nem csak ő nem érti.- jegyezte meg William.

-Ne fojtsd magad kedvesem!- Kérte kíváncsian Jack.

-A Hatalom Kardja és a Sárkánykönny létezik. A kulcs, a Kard, a Térkép, a Tájoló, és, végső esetben, a Kincs találja csak meg.

-Ezt eddig is tudtuk.- Közölte Christy gúnyosan.

-Ezt igen, de azt nem, hogy kettő-kettő van belőlük. A Kincs és a Kard, egy könny vagy boszorkány, egy kard. Ugyanígy a Tájoló és a Térkép. S itt jön az, amit én már tudtam. Egy kis szójáték. Az egyik páros a Sárkánykard, a másik a Hatalomkönnye. Ezt ábrázolja az a kép, amit Christina ellopott a templomból.

-Eddig értem.- Szólt közbe Will, és kérdőn nézett a többiekre, akik bólogattak, hogy ők is értik.

-De mikor érünk a kincshez?- Kérdezte Jack türelmetlenül.

-Mindjárt. A Kalózok Kincsét még a Djerbai kalózok korában rejtette el, egy feltehetőleg, látó kalózkapitány. Így szól a legenda. Ezt a kincset csak akkor lelhetik meg, ha legyőzik a kalózok ellenségét.

-Gray, és McDowell.- Szólt Will.

-Kényszeredett jó cselekedett.- Húzta el a száját Jack, és eszébe jutott, amit még anno Elizabeth mondott. Egyszer jót fog cselekedni.

-Sajnos igen, de a kincs, a jutalom édes lesz.- Mondta pozitív érvként Raveena.

- Jó terv volt. Gyorsan vágott az eszed. Ügyes voltál.- Dicsérte meg a lányt Jack, és ráemelte a rumos poharat.

-Nekünk ez eszünkbe se jutott volna.- Vallotta be Will.

-Lám, csak megérte, hogy az iskolában csak a kalózlegendákra figyeltél oda.- Jegyezte meg Christina.

-Most már tudjuk, mi is az irány. Jack?

A kapitány felnyitotta a tájolót.

-Érdekes, pont jó irányba megyünk.

-Nem érdekes, hanem te vagy a Tájoló! Tudat alatt is tudod.- Magyarázta Raveena.

-Ha neked most jobb így.- Vont vállat Jack.

-Remek.- Állt fel Christy.

-Hova mégy?- Kérdezte Will.

-Vége a diskurzusnak, megyek vissza a dolgomra.- Azzal elment.

-Mi ütött megint belé?- Vonta össze a szemöldökét Will.

-Nők!- Legyintett Jack.

-Hé!- Háborodott fel Raveena.

-Te kalóz vagy.- Érvelt gyorsan Jack.

-Ja, ez igaz.

-Dologra! Annyi a dolgunk, mint Égen a csillag.- Állt fel Jack.

-Jack!- Szólt kedvesem Raveena, és felállt.

-Hm?

-Ma felhős az Ég.- Kacsintott Raveena, majd a fedélzet felé indult.

-Ja, tényleg.- Mosolyodott el Jack, és követte a lányt.

Christina a horgonykötéllel bajlódott. Will elhatározta, hogy megfejti a lányt végre.

-Mi bánt?- Kérdezte Christy mögött állva.

-Mi nem.- Válaszolta Christina.- William!- Fordult szembe a férfival.- Fáj a szerelem?

Will a távolabb nevető Raveenára és Jackre nézett.

-Csak mikor nem akarod bevallani, és mikor a végét járja.- Válaszolta őszintén Will.

-Én még nem voltam szerelmes.- Sóhajtotta Christy.

-Abba se, akit elcsábítottál Raveenától?

-Csak fellángolás volt. Pár napig tartott csupán.

-Kár volt ezért tönkre tenni egy évek óta tartó barátságot.

-Ugyanerre gondoltam, de akkor már késő volt.

-Sose késő.- Jegyezte meg Will.

Christina a férfi szemébe nézett.

-Innen már nincs visszaút, nincs esély a barátságra, és megbocsátásra.

-Esély, és remény mindig van.- Cirógatta meg Christy arcát William. A lány tett egy lépést a kalóz felé. Hirtelen vakító fény vakította el a Fekete Gyöngy minden tagját.

Az egész alig tartott pár másodpercig. A jelenség után a kalózok rémülten vették tudomásul, hogy egyenesen a sziklás part felé sodródnak.

-80°-ot jobbra.- Kiabálta Jack.

-Ezt nem ússzuk meg.- Nézte bénultan az éles sziklákat Raveena.

-Megfogjuk.- Biztosította Jack nyugodtan, és ő is a sziklákat nézte, amikhez egyre közelebb kerültek.- Vagy lehet mégse.- Vette fel, és kétségbeesve elhúzta a száját.- Mindenki ugorjon!- Kiabálta, mert az ütközés már elkerülhetetlen volt.

A legénység, köztük William és Christina is, a vízbe vetette magát.

Raveena viszont nem mozdult, ahogy Jack sem.

-Ugorj!- Szólt neki Jack.

-Nem!- Jelentette ki határozottan Raveena.

-Raveena!

-Azt mondtam, hogy nem! Nélküled sehova.- Vágott Jack szavába eltántoríthatatlanul a kalózlány.

Jack belenyugodva sóhajtott. Raveena az ujjait összekulcsolta a kalózkapitányéval.

A Fekete Gyöngyöt a szikláknak dobta egy hatalmas hullám.

Will és Christina elkeseredetten nézték az eseményt, majd döbbenten vették észre, hogy a Gyöngy sehol sincs.