38. Fejezet

Mint a mesékben

Christina bánatát hamarosan felváltotta a düh.

-Emberek! Vigyék fel Will testét a hajóra!

-Hova megyünk kapitány?

-A Fekete Gyöngy után. De sebesen.- Azzal Christy felment a hajóra, érezte, hogy közel van a Gyöngy.

Ebben igaza is volt, ugyanis a Fekete Gyöngy alig egy tengeri mérföldre volt.

McDowell hajóján Norringtont és Annamáriát eloldozták. Norrington az unokahúgához sietett.

-Raveena!- Simított el egy, ha tincset a lány arcából a volt parancsnok.- Nem kellett volna ide jönnötök.

-De kellett. Félreértettük a legendát. Vesztettünk.- Emelte fel a lányt Jack, és átvitte a Gyöngyre.

Christina nem sokára meg látta a Gyöngyöt. A hajó mellé siklottak.

-Hozzátok Willt!- Parancsolta a lány, és átugrott a Gyöngyre, aminek fedélzetén Jack döntötte magába a rumot.

-Jack! Látom, ünnepelsz. Ezek szerint minden jól alakult?- reménykedett Christina.

-Nem. Semmi se alakult jól. Mi történt Williammel?- Látta meg Jack Will holtestét.

-Meghalt. Gray megölte.- Komorodott el Christy.

-Hát ő is.- Sóhajtott Jack.

-Mi az, hogy ő is? Hol van Raveena?- Nézett körbe rosszat sejtve Christina.

-Meghalt. McDowell megölte.

-Az nem lehet. Nekünk kellett volna győznünk. Ez így nincs rendjén.

-Ez a valóság, nem pedig egy gyerekmese.

-Tévedsz Jack! Ez tényleg egy gyerekmese! Legalábbis úgy mesélték nekünk régen.

-Ennyi. Vesztettünk Christy.- Sóhajtotta Jack, és el akart menni. Csakhogy Christina az útját állta

-Ennyi? Vesztettünk? Te tényleg bele törődsz, hogy meghaltak? Mondhatom gyönyörű! Ők elmentek érted a Világ végére, te meg cserbenhagyod őket. Önző vagy! És még én azt hittem megváltoztál, tévedtem. Vedeld csak a rumot! Én keresek valami megoldást.- Azzal Christina elindult a hajó teste felé.

-És tovább.- Szólt utána Jack.

-Hm?- Fordult vissza Christy.

-A Világ végére, és annál is tovább.

-Akkor meg pláne.

-De ők ketten halottak. Nem tudod feltámasztani őket.

-Már, hogy a manó ne! Jack, vedd már észre! Régen lehajóztál a reális világ tengereiről. Ez már a mágia világa.- Mutatott rá az igazságra Christina.

Jack ezen elgondolkodott, és belátta, hogy Christynek van igaza. Hirtelen megborzongott, mert hűvös szellőt érzett a semmiből.

Ez a szellő Raveena szelleme volt, aki mérgelődve járkált a fedélzeten.

-Ezt a kibabrálást!

-Hallottad, valamit ki fognak találni.- Mondta Will szelleme.

-Mégis mit? Azt hiszik meghaltunk, pedig még nem is.

-Mit vársz? Nem orvosok.

-Legalább Jamesnek lett volna annyi esze, hogy megnézi tényleg meghaltunk-e. Ha viszont továbbra is pazarolják az időt, akkor tényleg meghalunk.

-Csak nem.

-Várj csak!

-Raveena, jelen estben csak azt tehetjük.

-Rá kell vezetnünk Christyt egy varázsigére, ami meggyógyít minket.- Fordult Will felé Raveena.

-Tervnek jó, de hogy fogjuk rávezetni?

-Kopogósszellemet játszunk.

-Nem lesz rá szükséged.- Jelent meg Rav és Will legnagyobb megdöbbenésére Elizabeth.

-Te meg, hogy kerülsz ide?- Kérdezte Raveena.

-Már hetek óta itt vagyok, csak egyikőtök se érzi meg egy szellem jelenlétét.

-A Gyöngynek szelleme van. Ha ezt Jack meghallja! Nem hittem volna, hogy mellbe vágja, ha egyszer meghallok. Miket beszélek meg sem haltam. HALLOD? ÉLEK MÉG, ÉS JÓ LENNE, HA VALAHOGY ERRE TE IS RÁJÖNNÉL!!!

-Hiába kiabálsz nem hallja, én viszont megsüketülök.- Szólt a lányra Will.

Csakhogy, ha nem is Jack, de Chrisy pontosan Raveenával szembe fordult.

-Raveena?- Kérdezte.

-Na! Még hogy nem hall!- Mondta Raveena.

-Raveena meghalt.

-Fogd be Jack! Érzem, hogy itt van, és mondani akar valamit.

-Szerintem inkább megőrültél.- Morogta Jack.

-Christy menj a fedélközbe. Keresd meg a könyvem, amit még tőled kaptam egyszer a mágiáról. Van benne egy varázsige. Csináld meg, és Will-lel meggyógyulunk,. Ugyanis nem haltunk meg!

-Mi az, hogy nem haltatok meg?- Kérdezte Christy döbbenten. Ekkor azonban egy kalóz rohant hozzájuk, aki Raveenára és Willre vigyázott.

-Kapitány! Kapitány! A kisasszony és a Turner fiú még nem halt meg. Láttam, hogy levegőt vesznek.

-Mi, de, hogy?

-Mondtam Jack. Mágia. Megyek a könyvért, te addig maradj velük.

Jack úgy döntött nem is kezd el gondolkodni azon, hogy mi folyik itt, hanem inkább azt tette, amit Christina javasolt.

A lány hamarosan megtalálta a varázsigét, és elkezdte megcsinálni a főzetet.

Raveena és Will elborzadva nézett le saját magára.

-Ezért végzek McDowell-lel.- Ígérte Jack.

-Azt már nem! Én fogok vele.- Vitatkozott Raveena.

-Most azt mondanád, dehogy, te fogsz vele.

-Hm…Jól ismer.- Jegyezte meg Will.

-Itt a főzet.- Robogott be Christina.

-Biztos, hogy mindent úgy csináltál, ahogy kell?

-Nem vagyok te, és Will, és különben meg, angolul volt írva. Na öntsd Raveena sebére, én Willéle.

Így is tettek. A sebekre folyatták a sötétszínű keveréket, és vártak öt hosszú percet. Először Will tért magához. Sűrűn pislogva nézett körbe.

-Will! Jól vagy?

-Hát nem kapkodtátok el.- Jegyezte meg Will.

-Egyetértek. Ja és én ölöm meg McDowellt.- Tért magához Raveena is.

-Mint az előbb?- Kérdezte Jack.

-Jogos.

-Jól vagytok?- Kérdezte Christina.

-Igen jól, mintha mi se történt volna. Örülök, hogy megértettél.

-A legjobb barátnőm vagy, még jó, hogy megérezlek, és megértelek.- Ölelte meg Raveenát Christy.

-Ezért már megérte meghalni.- Mosolygott Raveena.

-Ilyet ne mondj!- szólt rá Jack.

-Oké-oké. Akkor inkább azt mondom, kapjuk el McDowellt és Grayt, most.

-Nem tudjuk, hol vannak.

-Dehogynem tudjuk!- Mondta Christina, aki érezte mind a két férfit.- A félszigeten vannak.

-Akkor irány a félsziget.